Történelmünk

A település nevét korábban Neznay, Noznay szláv személynévvel azonosították, mert a honfoglalás környékén ezen a területen szláv települési foltok voltak, de a legújabb kutatások ezt cáfolják, eszerint a Noszvaj név a Noszvijj szóból származik, mely jelentése a „mi falunk” és latin eredetű szó. A XI. század második felében ugyanis nagy számban költöztek latinus népcsoportok az országba (Itáliából olasz, Franciaországból ófrancia, Németalföldről pedig vallon nyelvet beszélő telepesek, akik nyelve az újlatin nyelvek csoportjába tartozott. Ezt bizonyítja például, hogy a település délkeleti részén lévő terület mai is az Olaszilápa nevet viseli.
A bükk hegység déli lejtőjén és Noszvaj környékén régészeti ásatások során őskori leleteket is találtak, ami az emberi letelepedés korai nyomait bizonyítja.
Noszvaj már az Árpád korban lakott település volt, a honfoglalás után királyi birtok, majd adományozás révén a püspöké lett (egri püspökség). Az első írásos dokumentum 1248-ból származik, IV. Béla király idejéből, ez az oklevél azt bizonyítja, hogy a község ebben az időben püspöki falu (villa episcopalis) volt, az egri püspökség a birtokosa.
Noszvaj területileg és közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott, de birtokjogi szempontból egészen a török hódoltság kezdetéig az egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez tartozott.
Az egri vár 1552-es ostroma előtt a törökök a települést és a környéket feldúlták és felégették. Az ostrom után I. Ferdinánd Noszvajt az egri várvédő Figedy János birtokába adta. A Figedy család nemcsak birtokosa volt a területnek, hanem itt is lakott, egyes feltételezések szerint a család a mai de la Motte kastély helyén épített kúriában élt.
Ebben az időben a faluban már a reformáció terjedt el, erről tauskodik egy 1564-ben keletkezett okirat, mely szerint ekkor Noszvajon már kálvinista egyház volt.
A török hódoltság megszünte után a faluba visszatérőket siralmas állapotok fogadták, az újjáépítésben jelentős szerepe volt Bossányi bárónak és lányának Krisztinának, aki az egyházat is szárnyai alá vette, a református templom fakazettás mennyezetének felújítása ugyanis az ő nevéhez fűződik. Erről tanuskodik a templom mennyezetének egyik fakazettája, melyben az az idézet áll: „E ház istennek hajléka, melynek hűséges dajkája Bossányi Krisztina.”. Az 1700-as évek elején már Bossányi Krisztina és férje Noszvaj birtokosai. A házaspár bőséges gyermekáldása a 18. sz. második felére megváltoztatta a falu birtokosainak számát és a birtokok nagyságát. A birtokosok számának gyarapodásával nőttek a kúriák, telkes házak a templom körül. Ez a birtokaprózódás azonban a falu életében nem járt előnyökkel, mert a valóságban így egy gazdája sem volt a falunak.
1782-ben újabb család került a noszvaji birtokosok sorába báró Vécsey Anna (Almássy Antal özvegye) és férje a francia származású de la Motte márki. Az ő nevükhöz fűződik a de la Motte kastély végső kialakítása, mely az egyik legkisebb és legjobb állapotban fennmaradt késő barokk stílusban épült építészeti emlék az országban.

Következő oldal »